A romantikus vígjátékok szinte mindig biztonságosak. Ezeknek a filmeknek a képlete olyan keveset változik egyik projekt és a másik között, hogy szinte ugyanazt érzik. A műfajnak ezt az aspektusát lehet jó és rossz színben is látni. Ez azt jelentheti, hogy egy ilyen film megtekintése mindig elhoz valamit, amit szeretne. Nincsenek csúnya meglepetések, ha ezt akarod, ezt kapod. Ezért olyan nehéz, amikor egy film nem igazán felel meg a műfaj színvonalának. A Most Guys Are Losers az egyik ilyen film.
A Most Guys Are Losers egy film, amelyet Eric Ustian írt és rendezett. A főszereplők Andy Buckley, Mira Sorvino, Michael Provost és Grace Caroline Currey. A film egy Bo nevű fiatalember történetét meséli el, aki kapcsolatba kerül egy Sandy nevű gyönyörű lánnyal. Azonban Sandyvel az apja miatt nehezebb lehet kapcsolatba lépni, mint az átlagos kapcsolat. Sandy apja egy „A legtöbb pasi lúzer” című könyv szerzője, és nagyon erős véleménye van arról, hogy milyen férfit szeretne a lányának. Bo-nak most jóváhagyást kell kérnie, mielőtt a kapcsolatot a következő szintre emelheti.
A legtöbb Guys Are Losers ugyanúgy felállítja a premisszát, mint a Meet the Parents 2000-ben. A férfinak találkoznia kell barátnője szüleivel, és rájön, hogy az apa lehet a legnagyobb akadály a kapcsolatban. Ez egy klasszikus készlet, és vicces helyzetekhez vezethet. A Most Guys Are Losers azonban megszabja a feltevést, de soha nem választja azt az utat, hogy egyenes vígjátékká váljon. Ebben a bizonytalanságban marad aközött, hogy megpróbálunk viccesnek és könnyednek lenni, majd csak melankolikusnak és hátborzongatónak lenni.
Minden színész a legjobb munkáját végzi, és egyik előadás sem szörnyű. Úgy tűnik, hogy a probléma egy olyan forgatókönyvből ered, amely nem igazán tudja, merre induljon, és a költségvetési korlátok miatt, amelyek miatt a film kisebbnek tűnik, mint kellene. Van egy sorozat egy sávban, amely alapvetően a film legalább 50%-át tartalmazza. Érezhető, hogy a színészek és a történet tapossák a vizet, de mivel nincs hova menni, maguk a szereplők sem tudnak kiszabadulni a helyszínről. Időnként fullasztó.
A film megpróbálja kijátszani azt a témát, hogy ne ítélkezz az emberek felett, mielőtt megismernéd őket, ugyanakkor nem igazán mutat sok bizonyítékot, amely alátámasztaná ezt a feltevést. Végül is egyértelmű az üzenet, különösen, ha a kemény apa karakterével foglalkozunk, de sajnos a karakter a film ezen pontjára már beválthatatlan lehet. Még akkor is, ha más karakterek azzal töltik az idejüket, hogy meggyőzzenek arról, hogy ő valójában egy kedves srác, pedig valójában ő lehet a film legnagyobb vesztese.
A többi szereplő, köztük főszereplőnk, végül háttérdarabnak érzi magát. A történet nagyon sarkalatos pillanataiban egy kis narráció érkezik Provosttól, de az előadásból hiányzik a meggyőződés és az energia. Valóban furcsa. Majdnem olyan nyájas, mint Harrison Ford narrációja a Blade Runner színházi változatában. Sandy karaktere is nagyon kevés figyelmet kapott, vagy legalábbis nem eléggé. Vannak jó háttérszereplők és jó reprezentáció is, de a filmben való részvételük nagyon kicsinek tűnik.
Vizuálisan a film nagyon hatékonyan csinálja a dolgokat. A produkció egyértelműen kis költségvetésből fut, ezért igyekszik minél több dolgot egy helyen elkészíteni. A kompromisszumok érthetőek, de mégsem adnak felmentést arra, hogy a filmből hiányzik sok olyan vizuális érzék, amit kamerával meg lehet tenni. Ustian kezdő rendezőnek tűnik, ezért ezúttal kemény többet kérni. Jó lenne azonban, ha ezt a látványt a következő erőfeszítései során ki tudná ütni. A bemutatott filmkészítés egyáltalán nem sértő, csak egy kicsit unalmas.
A filmből hiányzik a meghajtás, és nagyon hosszúnak tűnik, még akkor is, ha a futásidő alig éri el a 90 perces határt. Rengeteg lehetőség rejlik itt, de sok mindenen is változtatni kell ahhoz, hogy lenyűgöző szerelmi történet legyen. Az apa karaktere teljesen zökkenőmentesnek érzi magát, és amikor a befejezés megpróbál visszahozni, elpazarolt erőfeszítésnek tűnik.
Végül a Most Guys Are Losers nem csak egy nagyszerű romantikus film, hanem egy komédia időszaka sem. Valósághű hangvétele tökéletes lett volna, ha van valami relevánsabb és meggyőzőbb mondanivalója. Ami a dráma és a vígjáték műfaját illeti, a Most Guys Are Losers messze elmarad a csapat többi tagjától.